19. Babahordozás: Bizniszfuccs
Címkék: biznisz babahordozás textilpelenkázás bamberoo kozy
2008.12.29. 22:10
Ahogy én is sértetten veszem tudomásul, ha valaki egy általam buzgón olvasott blogot elhanyagol (Mi az, hogy nincs hetene két új bejegyzés????), úgy nekem is számolnom kell az olvasók elkopásával, hja kérem, alkotói- meg világválság, egyik hihetőbb, mint a másik. De hagyjuk ezt. Egy témában azért magyarázattal tartozom az utókornak, vagyis, hogy mi lett a hordozóárusítós biznisszel.
Nos: egy hamisítatlan magyar sztori eredményeképp olyan gyorsan illant el a hordozóárusítás, mintha meg sem történt volna. Tanulság? Van. De a befuccsolásnak az okai rettentő prózaiak, aki nem hiszi, próbálja ki saját maga. Már aki meg tud bírkózni azzal, hogy sokan a szellemi termékeket simán lemásolják és sajátként adják el (Ámerika messze van, biztos nem fog nekik feltűnni, ha ugyanolyat gyártunk, legalábbis kinézetre...), aki bátran felveszi a harcot a postával ill. az USA-ból érkező vámügyek mindenható uraival, illetve akit nem érint érzékenyen, hogy mostanában mennyit fizettünk 1 dollárért.
Csöppet részletezve: a copy-biznisz volt az egyik oka, hogy úgy láttam, nem érdemes tovább foglalkozni a kitűnő minőségű amerikai Kozy Mei Tai babahordozó magyarországi árusításával. Történt ugyanis, hogy valaki meglátván ezt a bevallottan egyszerű vonalvezetésű de kiváló eszközt, úgy gondolta, hogy ezt bizony ő is meg tudja csináltatni. Nem baj, hogy centiről centire megegyezik az eredetivel, nem baj, hogy az összes részlete másolat, és az sem baj, ha még a logó is emlékeztet valamire... Hogy ez a kitűnő üzleti ötlet erősen sántít mindenféle szempontból - segítek: jog, etika, minőség -, az sem baj. You can do it. És tényleg. Mert nagyot álmodni. Ez engem egy ideig nem is zavart. Nem kell, hogy engem minden zavarjon. Aki picit is utánaolvasott, meliyk hordozó milyen, tanácsot kért és kapott különböző fórumokon (nekem email, babahordozó klub vagy a mamami fóruma), az tisztában volt vele, hogy milyen babahordozót érdemes venni. Aztán kezdtem rájönni, hogy bizony nem mindenki rendelkezhet olyan információkkal, ami nekem evidencia. Szóval azt meglátja és megveszi. Tanácsadás nélkül. Összehasonlítási alap nélkül. Felmerülő kérdések nélkül. Ugye emlékszünk, hogy a babaellátás körüli biznisz az, amiben minden vacakot el lehet adni? Ez valahogy hagyományosan így alakult. Ez több szót nem érdemel, ugorjunk.
Milyen vidám dolog is az, amikor az ember vesz valamit USA-ból, kifizeti az árát, kifizeti a postaköltséget meg a biztosítást (itt szeretném beszúrni, hogy a postaköltség kifizetése nekem azt jelenti, hogy fizetek azért, hogy elhozzák a címemre a pakkot), majd heteket vár arra, hogy a vámosok legyenek kedvesek arról értesíteni levélben, hogy fáradjak be az Orczy térre érte, és vegyem át a csomag értékének 20%-a + kezelési költéségért. Azt már csak mellékszálként mondom, hogy olyan még nem volt, hogy ne nyitották volna ki valamelyik csomagomat a tisztelt hatóságok, a duma mindig ugyanaz: 10 dekával több/kevesebb volt a súlya, mint amit az amerikai postán rástempliztek. Aláírom, hogy nem emelek kifogást vagy... Ja, aláírom, adj egy tollat. Gondolkozzunk: simán beveszem, hogy nem genyózásból vagy kíváncsiságból bontogatják a csomagjaimat, persze, lehet, hogy valaki beletett vagy kivett belőle 10 deka párizsit, vagyis marihuánát, vagy mittudomén, mit szoktak csempészni a szakemberek, de könyörgöm: MINDIG van eltérés az én csomagjaimnál, nem lehetséges, hogy ha a milliónyi USA-ból jött csomagnál, ami a posta praxisában előfordul, mindig van egy ilyen pici eltérés (erre következtettem a nagy eszemmel), akkor ez a magyar meg az amerikai postamérlegek szokásos kis hangyányi eltérése? Tárázzátok már be! No de nem is ez volt a lényeg. A végső csapást a legutolsó csomagom körüli kavarás mérte a komoly üzletemre. Ami ebben jött, az már nagyrészt előre el volt adva, tehát türelmetlen vevők vártak a jussukra, megértem. Ez a pakk november 25-én beérkezett az Orczy térre, naná, hogy nem Budaörsre. Ezt a feladótól tudom, nem a hatóságtól. December közepén azért már elkezdtem pöttyet türelmetlen lenni, és hívatlanul befáradtam a nyolcba, reggel nyolcra. Ragszámomat lobogtatva sikerült megtudnom, hogy a kollégák még rá sem néztek a cuccra, de hátha a panaszirodás kolléganő (ő is kedves volt, szó se róla) többet tud. Ő azt mondta, fáradjak ki és megpróbál utánanézni. 1 óra múlva megint bekopogtattam, hogy tessék mondani, legalább egy kedvezőtlen választ esetleg kaphatnék? A néni elkérte a számomat (haha, azóta is hív), és én akkor még beértem a munkahelyemre. No de 5 nap múlva megint úgy gondoltam, hátha történt már valami, és már ismert terepen (ragszám-ablak, panasziroda-ablak) vágtam újra neki a kalandnak. Szürreális várakozás vette kezdetét. Aki izgul, annak elárulom, hogy 4 óra után (szabi kivéve időközben) megkaptam a csomagot. De addig fantasztikus élményekben volt részem. Ahol én álldogáltam, onnan kiváló rálátás és -hallás nyílt a Hatóság fehér nájloninges embereire. Az rögtön kiderült, hogy a Zsenya a főnök, ő határozta meg, hogy melyik poénon leht röhögni. Érezhetően káromkodni is csak akkor és akkorát szabadott, amennyit a főnök megengedett. Szólt a háttérben a Juventus, Tibiék megbeszélték a tegnapi bulit, Feri meg a vadhúsrendelésről elmélkedett. Időközben belépett az Ica, akin a Feri pulóvere volt. A pár óra alatt csak néhán valódi ügyintézés volt, de akkor Zsenyáék arculata egységesen váltott hivatalosra. Elfeledkezve arról az apróságról, hogy az irodájuk üveg-és papírfalú, vagyis amit privátban nyomnak, azt ugyanúgy mindenki hallja. A katarzist azonban Editke jelentette. Editke a szomszéd irodából jött át ügyintézni, vesztére. Ahogy kivettem a sztorit, ők valami ősellenségek lehettek, mármint a két osztály: a vámügyintézők és a vámspedesek. Zsenya először csak finoman bazmegolt, amikor Editke az orra alá tolt egy számlát, mert az állítólag tegnap még nem magánszemélyre szólt és nem ajándék volt. Editke fásultan tiltakozott. De Zsenya érezte, hogy eljött az ő pillanata: sokszor egymás után cifrázva fejtette ki a szerencsétlennek, hogy nem kell őket hülyének nézni, már múltkor is ezzel akarta őket át...ejteni a Sanyi, hogy megváltoztatott egy számlát. Editke ekkor még azt hitte, szabadulhat, zavartan mosolygott, és mondta, hogy akkor ezt inkább beszélje meg a Sanyival, de Zsenya folytatta, egyre hangosabban: Most ezen te nevetsz? Szerinted ez vicces??? Ez volt az a pillanat, amikor próbáltam láthatatlanná válni. Hát ilyen vidáman telt el a 4 óra. A valóban kedves hölgyek időközben valóban elérték, hogy vámkezeljék a pakkomat, így némileg kimerülten, de boldogan térhettem haza.
Ja, az utolsó érv a rolólehúzás mellett? Semmi extra, egyszerűen nullára jöttem ki belőle...
Ami megmaradt, az 2 Kozy:
Viszont továbbra is szívesen állok rendelkezésre Babahordozás-tanácsadás ügyében, illetve továbbra is rendelhettek tőlem BambinoMio textilpelenkát, a tanácsadástól itt sem kímélek meg senkit.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
jucuu · http://jucuu.blogspot.com/ 2008.12.30. 01:00:58
S mint látod, engem nem riasztott el a hetekig tartó szünet sem. Jó dolog ez az rss feed. :)
A mamamin kifejtetted valahol ezt a kopyt? Mert nekem ez új infó volt.
Az a 2 kozy amúgy gyönyörű mintájú!
ekkerjoz 2008.12.30. 07:08:32
Barátsággal:EJ
Orsi6 2008.12.30. 09:52:26
Nagyon sajnálom, pedig annyira jó volt hogy ezt a minőségi hordozós üzletet összefogtad! Bár nagy meló, mint a klubszervezés, az is nagy meló! Én is köszönöm! Vártam ám, hogy mikor folytatod az írást! Boldog Új Évet kívánok neked! Ölel: Orsi
futballistafeleség · http://www.hugipakk.blog.hu 2008.12.30. 10:26:08
Egyébként én már rég túlléptem a dolgon, Jucuu, a mamamin sok helyen olvasható a sztori, de már én is unom...
Joz bizony jól látja, pedig igazán nem is tudhatja, hogy mennyire igaza van! Én tökéletesen elégedett vagyok.
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.12.30. 10:59:42
Na nem mintha ez a babahordozós prodzsekt nem tetszene, csak hát én mégis babakocsizós papa voltam, így nehezen értek ehhez a vonalhoz :)))
ps: persze ha egyszer lesz kistesó, akkor még lehet hogy mi is kipróbáljuk ezt a dolgot
Zsófi/Lolka 2008.12.31. 22:53:46
Szerinted mennyi ideig tartott, míg itt regisztráltam? :)
jucuu · http://jucuu.blogspot.com/ 2009.01.01. 21:45:07
Az rss feed-et ajánlani tudom, néhány másodperc alatt az összes elmentett blogot le lehet csekkolni, van-e új bejegyzés. Naponta többször. :))
évuska 2009.01.21. 18:50:48
(A virágos Kozynak van már gazdája? Szép. Csak kényes.)
És olvasó emberként is: köszönöm a kis magyar abszurdot!
Szép így a blog.
És nagyon várom, hogy találkozzunk a klubban!