Recept a fiúk kedvéért - Szicíliai halleves
Címkék: olasz recept szicília halleves
2008.03.01. 14:55
Ennek a receptnek csak azért szentelek egy posztot, hogy kedvére tegyek a főzni tudó- és szerető férfiaknak, akik kedvelik a halas ételeket. Nem tudom, mennyire szűk a célközönség, de azért nekem is van némi hasznom belőle: 15 év után kicsit szembesít a Szicíliában eltöltött fél évvel, amelynek tagadhatatlanul voltak említésreméltó pillanatai.
Alábbi recept az illusztrációval együtt a napi újság melléklete volt Palermo-ban, minden reggel biciklivel mentem le érte az újságoshoz, akinek kedélyes szavait napról-napra jobban értettem. Biztos a bicikli miatt volt ilyes kedves, talán bolondnak nézett, mert ezen a biciklin kívül csak 2 másikkal találkoztam az egész városban (azok is a munkaadóimé voltak), ők nem kedvelték ezt a közlekedési formát, annál inkább a robogót és az autót. A közlekedés megér egy külön posztot, vagy legalábbis egy poszt-részletet...
De félre az emlékekkel, íme a recept, amiért semmiféle felelősséget nem vállalok, lévén ki nem próbáltam. Másrészt pedig olasztudásom eléggé megkopott, ha valamit félrefordítottam, elnézést érte, helyesbítést szívesen fogadok. Aki meg megtalálja a receptben, hogy mikor és mennyi vizet kell hozzátenni, annak fizetek egy sört. Aki pedig megmondja, milyen állat a cernia, annak is. Először lássuk az első lapon olvashatókat, majd az elkészítés módját:
"Halleves: A XIII. századtól kezdődően a franciák befolyása Szicíliában egyre erősödött, amely az ételekre is kihatott, sok zöldséglevest és az Alpokon túli területekre jellemző levest fogyasztottak. A franciáknak a főzésben mindig is nagy hagyományaik voltak, a szicíliaiak pedig sokat tanultak azoktól, akik épp uralkodtak felettük. A franciáktól ered a halleves számtalan jónéhány variációja, a sziget sok részén ma is francia elnevezése van a halas ételeknek. A halleves készítése abból az igényből fakad, hogy a halnak azon részeit is fel tudják használni, amelyek nem elég mutatósak ahhoz, hogy egészben tálalják. Így a francia módszer keveredett a helyi szükségletekkel és megszületett a halleves."
Hozzávalók 4 személyre:
- 1 kg friss hal
- 4 feldarabolt CERNIA
- 1 db 30 dkg-s sziklahal (scorfano)
- 1 db 25 dkg-s tintahal (calamaro)
- 6 db kicsi polip (polipetto)
- 30 dkg kis rák (gamberetto)
- 20 dkg vénuszkagyló (vongole)
- 30 dkg kékkagyló (cozze)
- 1 fej hagyma
- extra szűz olivaolaj
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 csomag petrezselyem
- fél pohár fehérbor
- 50 dkg paradicsom
- só és erős paprika (peperoncino)
Előkészítési idő: 20 perc, főzési idő. 60 perc
Pirítsuk meg egy nagy serpenyőben lassú tűzön a fokhagymát és az apróra vágott hagymát olívaolajon. Adjuk hozzá a haldarabokat (tisztíttasuk meg a halasnál vásárláskor), a feldarabolt cernia-t (??), a sziklahalat és a karikára szelt tintahalat. Süssük össze az egészet, öntsünk hozzá egy fél pohár fehérbort, sózzuk és adjuk hozzá az apróra vágott erős paprikát. Utána tegyük bele a meghámozott, magjától megszabadított és feldarabolt paradicsomot, és hagyjuk főni 20 percig. Alaposan mossuk meg a kagylókat, és tegyük fel egy serpenyőbe egy kis olajjal és egy gerezd fokhagymával lassú lángon főni. Amint kinyíltak, adjuk hozzá a leveshez, a levest szórjuk meg az apróra vágott petrezselyemmel, és tálaljuk pirított kenyérdarabkákkal (crostini).
BUON APPETITO!
UPDATE: megérkezett az első megfejtés, íme a cernia nevű állat, amely nagy meglepetésre hal... Köszönjük az eklézsia nevében! (Sörről később egyeztetünk...)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ekkerjoz 2008.03.02. 08:58:13
Azt hiszem ettem ilyen egytálételt is, de legközelebb biztosan rárepülök.
10-ből 12 pontos!
Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.03.16. 17:25:47
átugrottam a blogomról reagálni. Először is ez a szicíliai halleves nagyon frankón hangzik. Igazából ilyen finomságokat csak helyben lehet fogyasztani, hiszen beszerezhetetlenek az igazán friss alapanyagok. A fagyasztottat pedig én nem tudom megkedvelni. Egyébként ha lenne pénzem sok, akkor indítanék egy vállalkozást: éjszaka hozatnám az Adriáról a friss fogást egy hűtőautóval és Pesten nyitnék egy jó kis üzletet, ahol elsőosztályú magyar édesvizi halak mellett árulnám a tengeri herkentyűket. A pesti sznobok biztos ráröppennének az üzletemre (na jó, nem csak ők). Egyébként a kultúra dolgokkal úgy vagyok (visszautalok a nálam írt kommentedre), hogy érdeklődési körömben vetekszik a gasztronómiai vonzalmam a kulturálissal. Sőt! Elég sokat főzök a családnak. Egyébként az a toszkánai halleves, ha érdekel itt olvasható a Bűvös szakácson, ideteszem a linket, csak úgy összehasonlításképpen:
buvosszakacs.blog.hu/2007/07/13/livornoi_cacciucco_cacciucco_alla_livorn#more117636
Amúgy meg szívesen olvasnék még ilyen menő szicíliai dolgokat, gondolom van még a tarsolyban.
Nekem egyébként az a mázlim, hogy a feleségem meg Rómában élt egy ideig, úgyhogy neki onnan vannak autentikus dolgai. Hiába, a nők tudnak kényeztetni, ha akarnak!
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal