Negyven fölött az ég

2008.07.08. 17:01

Szeretném előre tisztázni, hogy nem önajnározó posztot akartam írni. Ezzel kapcsolatos mindennemű hasonlóság, látszólagos egyezés a véletlen műve. Most, hogy ezt helyre tettük, hadd osszak meg néhány gondolatot a közelmúltban megtapasztalt élményeimről.

Van nekem egy jóbarátom, nevezzük Gábornak, akit mi csak Gabennek hívunk az Üvegtigris után szabadon, merthogy ő is autónepper. Gaben szereti feszegetni saját maga határait, ugrott ő már ejtőernyővel tandemben, meg csúszott át szédítő magasságban drótkötélen valahol messzi Ázsiában. Egyszóval, nem normális, kétgyermekes családapa negyven felett ne ugráljon, pláne ne repülőből. Van Gabennek egy álma, amivel évek óta sokkol bennünket, negyven éves barátait: csináljuk meg a vasember próbát egyszer. Aki nem tudná pontosan, hogy az Ironman mit takar, annak most elárulom: 3,6 km úszás, 180 km kerékpár, és a végén egy könnyű maraton, azaz 42 km futás. Ráadásul ezeket mind egy napon, egymás után. Igen, tudom, rettenetesen hangzik, az átlagember számára ezek a távok valamilyen földönkívüli fizikai teljesítőképességet sejtetnek. Pedig nem így van. Nem akarok nagy szavakat írni. Az ember alkalmazkodó képessége fantasztikus, ha ez megfelelő motiváltsággal társul, szinte minden határ elérhető, és ehhez nem kell még csak huszonévesnek sem lenni. Szeretnék egy videóklipet megosztani a kedves olvasóval ezt alátámasztandó. Előre szeretném bocsátani, hogy nem kötelező megnézni a videót, nem hoax-nak szántam, nem esik le egy testrészed sem öt napon belül, ezután is szeretni fognak, viszont nem is gyógyul meg senki tőle, és dvd lejátszót sem kapsz ajándékba senkitől, ha megnézed. Nekem viszont összeszorult a torkom tőle, és nagyon örültem, hogy pont nem jött be senki a szobámba a munkahelyemen, mert megszólalni nem tudtam volna.

Ha már látszik a monitor párás tekintetedtől, akkor folytatom... Mióta elmúltam negyven, valamiféle állandó késztetést érzek magamban, hogy olyan próbák alá vessem magam, amilyeneket huszonévesen sem tettem volna meg soha. Nem tudom, miért van ez, valószínűleg ez az a kor, amely felett már komolyan foglalkoztatják az embert azok a dolgok, amelyeket még nem tett meg. Húsz évesen még úgy vagyunk vele, hogy van még rá idő, negyven évesen már meg akarod csinálni. Én most itt elsősorban sportról beszélek, talán ezt az elején kellett volna tisztáznom, de talán akkor a sportfóbok (van ilyen szó? nem hiszem) nem olvasnák tovább. Szóval most mi ráálltunk a sportra. Még nem minden kedves negyven éves apuka barátomat sikerült bevonni ugyan, de már néhányan hajlanak a dologra. És az a hihetetlen a dologban, hogy meg lehet csinálni, hogy elmész futni, kerékpározni, úszni, és még mindig tudsz fejlődni! Közepes felkészültséggel is el lehet indulni amatőr versenyeken, le lehet küzdeni a távolságot, és annál nincs jobb érzés, mikor célba értél a hétvégi versenyen, majd hétfő reggel értesíted a cimboráidat, hogy milyen kemény srác voltál.

 

 

Emberek! Negyven év feletti apukák, agglegények! Gyertek sportolni, nagyon jó! Nem kell Kropkó Péternek lenni ahhoz, hogy sikeresen teljesítsétek az alábbi versenyeket!

Maraton váltó - először is kell egy csapat.

Aztán már csak futni kell. Fejenként hét kilométert. Ha nehezen megy, az se baj.

 

 

A lényeg, hogy célbaérj.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha ez megvolt 3 óra 46 perc 50 másodperc alatt, jöhet a következő megmérettetés, a:

Kékes csúcsfutás - ez mindössze 11,6 km, és alig 700 m szintemelkedés. És még kedves ismerősökkel emberekkel politikusokkal is találkozhat az ember. Gondolom, engem mindenki felismert, a szemüveges meg a Gyurcsány.

Namármost, ha ezt is megtettük 1 óra 28 perc alatt, akkor elégedetten vigyoroghatunk a kamerába Magyarország tetején.

Aztán jöhet a felkészülés életed első triatlonjára (persze mikor máskor, mint 40 évesen), a

Deseda Triatlon-ra. Ez az előszobája az Ironman-nek, itt mindössze 1,5 km úszás, 40 km kerékpározás, és a végén 10 km futás vár minden elszánt versenyzőre. Idáig triatlon versenyt csak a tévében láttam, de azt kell mondanom, ez tényleg nagyon kemény. A Kékes Csúcsfutás ehhez képest kóristalányok hétvégi dalárdája, de tényleg. Végül 3 óra 49 perc alatt értünk célba Gábor barátommal, utána nem tudtunk egymáshoz szólni fél óráig, és ez nem a meghatottságtól volt. Megállapítottuk, hogy már jó irányban vagyunk az Ironman felé, de még fényévnyiekre vagyunk tőle. Ettől függetlenül hihetetlenül jó érzés volt célba érkezni.

Sajnos, a múlt hétvégi Hortobágy félmaraton futásról lemaradtunk, és most jön a nyár, amikor kevesebb a verseny, de már készülünk a szeptember eleji budapesti félmaratonra.

Akkor találkozzunk ott! Addig is jó felkészülést!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hugipakk.blog.hu/api/trackback/id/tr32559084

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

futballistafeleség · http://www.hugipakk.blog.hu 2008.07.10. 22:52:19

Köszönjük David Brent nevű törzs-vendégszerzőnknek (végül is ez a 2. posztja...) a lelkesítő írást! Bár nem vagyok negyvenes sportofób családapa, de ezek közül kettő még lehetek!
Gaben barátod bizonyára megköszöni, hogy leautónepperezted, de ezt majd ti megdumáljátok egymás közt:-)
Ha a video-t hatásvadásznak szántad, nos... nálam célt értél. Kinek kell 10x továbbküldeni a hoax-ot...? A figyelmeztetés helytálló volt, ha nem akarjátok, hogy bőgve lássanak, egyedül tessék megnézni!
Végül megjegyezném, hogy az ismerősök, vagyis na, kedves emberek, vagyis... szóval az ismert politikus előtted fut, mit szépítsük...:-)

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.07.12. 22:04:50

És legalább sikerült azt a pápai gyereket idővel hátrahagyni? :)

ekkerjoz 2008.07.14. 06:38:43

Nagyon kell a fotóra vigyázni, sok év múlva majd az unokáknak lehet mesélni, hogy kilométereken át menekült gyurcsány a nagypapa elől.

A videohoz nem tudok sokat írni, nálunk is van segítséggel élő családtag.

Futnom kéne.

davidbrent 2008.07.14. 14:42:54

Hello mindenki! Sorrendben: 1. Hugi, Gaben barátom ezzel teljes mértékben tisztában van. Mármint, hogy ő egy autónepper. :) 2. Gasper, a pápai srác gyorsabb volt, mint én. Rossz ezt így leírni, de ez az igazság... 3. Ekkerjoz, remélem nem sértem meg senki politikai hovatartozását, de örülnék, ha évekkel később ennek a képnek - amit majd az unokámnak mutogatok - az lenne a címe, hogy Fletó kiűzetése a Mátrából. Köszönöm a kommenteket, hajrá!

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.07.14. 17:18:19

davidbrent,
azért respekt! :)

Meg persze respekt a tevékenységedért. Azért harminchárom évesen én is heti három alkalommal, ha tehetem futok egy keveset a Normafánál.
süti beállítások módosítása