Ha már öregszik az ember, legalább legyen valami haszna is a dolognak: már megkérdezik tőle, hogy mit is szeretne immár nem publikus sorszámú születésnapjára ajándékba kapni, és ha van esze, kitalál valamit, amit mindig is meg akart szerezni, de soha nem merte megvenni. Így esett, hogy csinos kis kívánságlistát készítettem családomnak, korrekten, linkekkel, hogy hol is szerezhetik be a vágyott „meglepetést”. Hálából rettenetesen meg is lepődtem, főleg, hogy valamit összecserélhettem, mert két ugyanolyant kaptam – méghozzá ugyanattól a családtagtól! Ezt csak a múlt Karácsony überelte, amikor 3 rokonomtól is botmixert kaptam: a francba, megint szamovár…

De a lényeg a lényeg: egyik kedvenc szerzőmtől kértem angol nyelvű, új és használt könyveket, egy internetes könyvesportálról, ami idegen nyelvű könyveket is ad-vesz. James Herriot-ról van szó, aki ugyanolyan kedvencem, mint a már korábban említett Gerald Durrell, csak Herriot könyveit később olvastam. Sajnos a magyarul megjelent műveinek a gyűjteménye is hiányos, pótolnom kell. A szülinapomra finoman kikényszerített ajándékkönyvekkel nem titkolt célom az volt, hogy párhuzamosan, két nyelven újraolvassam a történeteket, fejlesztve ezzel a nyelvtudásomat, és a rekeszizmaimat.

Az első angol nyelvű Herriotot Ben-től, a pár éve hazánkban állomásozó angoltanár-életművésztől kaptam ajándékba. Amikor először megemlítettem neki, mennyire szeretem ezeket a könyveket, a következő angolórára hozott nekem egy 1972-es kiadásút, az "It shouldn't happen to a vet" címűt. Egy pesti antikváriumban vette. Különlegessége a belső oldalára beragasztott újságcikk Herriot és felesége képével, amikor épp egy díjat vett át.

 Mókás a képaláírás:

Mr. James Herriot, a sebész állatorvos és író, felesége, Joan kíséretében a Buckingham Palotából távozóban a Brit Birodalom kitüntetésével (Order of the British Empire), amelyet tegnap vett át a wales-i hercegtől. Amikor a herceg meghallotta, hogy megkezdődött a bárányellési időszak, azt mondta Herriot-nak, hogy ideje indulnia, hogy együtt lehessen a betegeivel.

Amikor megérkeztek az angol eredetik, azt gondoltam, pofonegyszerű lesz összepárosítani őket, de sajnos több akadályba ütköztem: magyarul is több címmel jelent meg ugyanaz a mű különböző kiadások alkalmával, sőt, van olyan, hogy egy magyar kiadásban több angol nyelvű változat van összeszerkesztve, illetve egy angol kiadásnak több különböző magyar felel meg… És ha ez még nem elég kusza, az angol nyelvűeknek is természetesen több kiadása van, de van, amit szintén részekre szedve jelentettek meg, és azoknak is különböző a címük!


Szóval mielőtt még belebolondulnék ebbe a dologba, kezdem szépen az elejéről, ahogy tanultam:
Ki ez a Herriot, milyen életet élt, és miről írt? Mivel erről sehol nem találtam magyar leírást, angol honlapokról ollóztam össze egy kis Herriot-életrajzot.


Először is, az igazi neve James Alfred (Alf) Wight, 1916-ban született Sunderland-ben, ÉK-Angliában. Glasgow-ban (Skócia) nőtt fel, egyke gyerekként. A szülőktől bizonyosan nem jöhetett az inspiráció sem az állatorvosi szakma kitanulására, sem az írásra (bár azt igen későn kezdte), hiszen apja hajólemezelő (?) volt, de kiváló zongorista is egyben, anyja pedig énekelt. Nagyvonalúan ugorjunk néhány évet: 1933-ban kezdte tanulmányait a glasgow-i Állatorvosi Egyetemen, ahol 6 évet töltött. 1940-ben 6 hónapig állt Sunderland-ben J.J. McDowall alkalmazásában, mint sebész-állatorvos. Ezután Thirsk- ben telepedett le, ahol is Donald Sinclair (a regényekben ő Siegfried Farnon) alkalmazta. Rövidesen Brian-nel, Sinclair öccsével is megismerkedett, ő a Tristan nevet kapta a történetekben. Nem sokat időzött a párválasztással sem, hiszen 1941-ben feleségül vette Joan Danbury-t (Helen Alderson a regényekben), Jól választott, hiszen egészen Alf haláláig együtt maradtak. 1942-ben 1 éven keresztül a légierőnél szolgált, majd hazatérése után rövidesen megszületett két gyermekük (1943-ban Jim, 1947-ben Rosie). 1949-ben teljes jogú partnere lett Sinclair-nek a praxisban. 1953-ig a család a praxis fölötti lakásban lakott, majd saját házba költöztek, és ott töltötték az elkövetkező 25 évet. 1970-ben jelent meg első könyve, az „If only they could talk” a James Herriot írói név alatt. Összes megjelent regénye és azok kiadási időpontja:

                                                       - If Only They Could Talk 1970
- It Shouldn't Happen to a Vet 1972
- Let Sleeping Vets Lie 1973
- Vet in Harness 1974
- Vets Might Fly 1976
- Vet in a Spin 1977
- James Herriot's Yorkshire 1979
- The Lord God Made Them All 1981
- Every Living Thing 1992 Omnibus Editions
- All Creatures Great and Small 1975
- If Only They Could Talk and It Shouldn't Happen to a Vet  - All Things Bright and Beautiful 1976
- Let Sleeping Vets Lie and Vet in Harness - All Things Wise and Wonderful 1978
- Vets Might Fly and Vet in a Spin - The Best of James Herriot 1982
- James Herriot's Dog Stories 1986
- James Herriot's Cat Stories 1994
- James Herriot's Favourite Dog Stories 1995
- James Herriot's Yorkshire Stories 1997
- Childrens Books: Moses the Kitten 1984, Only One Woof 1985, The Christmas Day Kitten 1986, Bonny's Big Day 1987, Blossom Comes Home 1988, The Market Square Dog 1989, Oscar: Cat About Town 1990, Smudge's Day Out 1991

Alf egészen 1980-ig állatorvosként dolgozott Thirsk-ben, a Kirkgate 23. szám alatt. Számos kitüntetést kapott az ezt követő években. 1995-ben halt meg, rákban.

 

Az ’All creatures great and small” című regényéből a BBC tévésorozatot készített 1978-80-ban, majd 1983-ban és 85-ben. A sorozatot 1988-ban folytatták és 1990-ig ment adásban (jaj, de szeretném megnézni...).


A Skeldale House, ami könyveiben a „főhadiszállásként” szerepel, életre kelt egy interaktív kiállítás formájában, látogatóit a ’40-es évekbe kalauzolja el. A múzeum-házat az eredeti helyiségek (és a leírások) alapján rendezték be, sőt, még viaszfigurák is vannak benne, no meg a kis Austin 7-es, ami mindig beázott és szét akart esni az állatorvos alatt. A „The world of James Herriot” kiállítás a gyerekeknek is jó szórakozást nyújt, tudományos kísérletekkel, játékokkal.

A Herriot-bizniszt természetesen többen is felismerték, de a neten keresgélve egyetlen zavaróan kereskedelmi jellegű dolgot sem találtam. A környék turizmusát pedig a szerintem vállalható szlogennel próbálják népszerűsíteni: „Come to Herriot Country!”

Egy következő bejegyzésben angol és magyar nyelvű részleteket szeretnék idézni (igyekszem ugyanazt kiválasztani...), és akkor majd megkísérlem a magyar és angol nyelvű megjelent műveket is összepárosítani.

A bejegyzés trackback címe:

http://hugipakk.blog.hu/api/trackback/id/tr42424322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

ekkerjoz 2008.04.14. 08:24:53

Nem ismerem Herriot mester munkásságát, viszont van egy igazi állatorvos, klinikus állatorvos, állatgyógyszertáros barátom, aki szintén veterán autóval (Moszkvics) jár, és a hátsó szélvédőre kiírta, hogy "Az állatorvosok állati jól vezetnek", azt hiszem a publikus irodalmi munkássága ebben ki is merült.

futballistafeleség · http://www.hugipakk.blog.hu 2008.04.14. 09:09:12

Az viszont nyilvánvaló, hogy az állatorvosok valószínűleg jó humorérzékkel rendelkeznek... És érdekes lenne tudni, vajon ő ismeri-e a Herriot könyveket.

davir · http://www.davirdogdesign.blogspot.com 2008.04.14. 09:57:30

Jaj, Herriotot én is nagyon szeretem, az ő hatására is készültem állatorvosnak gyerekkoromban (szerencsére én már 1988-ban felfedeztem az első és sokáig egyetlen magyar nyelvű könyvét...), de sajnos nem lettem az.
A magyar kiadású könyveivel nem csak az a baj, hogy összevissza válogatták a szövegeket, hanem, hogy míg az első (Állatorvosi pályám kezdetén) egy remek fordítás Szász Imrétől, addig a többi, hát időnként sírnivalóan rossz (attól függően, hogy ki csinálta). Gyanítom, hogy az összevissza kiadogatásnak is ilyen fordítói jogokkal kapcsolatos oka is lehetett. Nem beszélve arról, hogy pl. Az állatorvos is nős ember c. kiadványban olyan sok a nyomdai és tartalmi hiba, hogy élvezhetetlenné teszi az olvasást.
Szóval Herriot király, a magyar könyvkiadás meg időnként szörnyű!

Viru

davir · http://www.davirdogdesign.blogspot.com 2008.04.14. 10:07:54

De a BBC sorozatot nem kellett volna említeni, mert csorog a nyálam, belenéztem és szuperjónak tűnik... a karakterek, mintha csak a könyvből léptek volna ki. Nagyon sajnálom, mert a filmeket ugyan meg lehetne szerezni, de magyar felirat biztosan nics hozzá...

Eperke 2008.05.05. 21:05:44

Nagyon szeretem. Tavaly ősszel vette meg párom az "Ő is Isten állatkája" címűt. Aztán nem tudtam letenni, minden este olvastam. És rabja lettem. Amit csak lehetett megszereztem, de sajnos az utolsó vásárlásnál "Kutyák a rendelőmben 2." Rá kellett jönnöm, hogy valami nem stimmel, mert ezt már olvastam, csak más címmel.... És így teljesen össze zavarodtam. Az első rész akkor melyik másik kiadás megjelenítése (Kutyák a rendelőmben)? Így azt már nem vettem meg. Sajnálom. Azért még körül nézek, hogy esetleg találok e könyveket, mert lehetetlenség nem nevetve olvasni. Párom mindig rám szólt, hogy ne kuncogjak olyan hangosan. Jó kedvre derítettek.

futballistafeleség · http://www.hugipakk.blog.hu 2008.05.05. 21:22:57

Eperke, én esküszöm, megpróbáltam összepárosítani őket, de diplomamunkát könnyebb volt írni... Mérges vagyok emiatt, minek kellett mindent átnevezni? Ez egyértelmű olvasó-hülyítés. Most is csak fejezeteket tudok magyar-angol összepárosítani, egész kiadásokat nem. Van olyan, hogy az utolsó fejezet, ami benne van az angol kiadásban, már nem szerepel a magyarban, hanem máshol van.
De én is nyerítve olvastam többször, a kedvencem az a rész, amikor a savanyú Dr. Grier (ahol helyettesítenie kellett pár hétig) szivatásból egy békaemberszerű állatorvosi uhába préselteti bele Herriotot, aki a ruháját félti... És végül annyi munkát ad neki, hogy a méhpácát kell odanyújtania Grier-nek... Fetrengtem...